Ez a történet még januárban esett meg, Édesapám 50. születésnapját ünnepeltük. Megkértek, hogy süssek valami finomat apukámnak. Közben kiderítettem, hogy nem csak egy torta lesz, hanem lesz még a Brigi nővérem részére is és ha jól emlékszem még a Zsuzsi pót-anyukámnak is volt. Persze azt érdemes megemlíteni, hogy érthető legyen, hogy a családban a január zsúfoltig van születésnapokkal. Na, szóval olyat akartam sütni, ami kitűnik a tortatömegből, de még sem marad az ember nyakán a többivel egyetemben. Tehát nagy legyen, de fogyjon is el! Az alapötletem onnan jött, hogy apukám nagy motoros, szeret a sárban dagonyázni, száguldozni hegyre fel, völgybe le. Tehát egy saras-földes jellegű csokitortát képzeltem el, amin lángok szegélyezte szerpentin út vezet felfelé. Legfelül pedig egy tüzes karikát átugró motorra gondoltam.
Itthon nagyon sokféleképpen kísérletezgettem, hogyan tudnám megoldani, hogy felfelé vezessenek a lángok egészen a karikát is belobbantva. Azt gondoltam, hogy a szegély lehetne alkoholba áztatott meggy, de nem akart begyulladni rendesen, még a pálinkától sem. Egy éjszakán át áztattam benne, de utána sem. Ha éppen rálocsoltam és úgy gyújtottam meg, úgy égett, de akkor meg az egész tányér égett vele együtt. Kerestem leírást, képet, hogy csinált-e valaki ehhez hasonlót, találtam is egyet:
Nem mertem vállalni a kockázatot hogy beégek vele (szó szerint), ezért ki kellett találjak valami mást. Akkortájt láttam a neten, hogy valaki jeget akart csinálni a tortára és cukor szilánkokat készített, amit előtte kékesre színezett.
Gondoltam, miért is ne lehetne piros, narancssárga, mintha lángok nyaldosnák a szélét. Igazi kemény metál hangulatú motoros tortaaaa. JEAH!
Már csak a méretét kellett kigondoljam és azt találtam ki, hogy egy állványzatot építek kartonpapírból és azon lesz egy vékony réteg kakaós piskóta, amit narancslekvárral töltök meg.
Ez a karton alap, amit alufóliával borítottam be.
Ráültettem a tortát, majd bevontam csokikrémmel.
Dunakavicsból készítettem sziklákat a dombra, bevontam őket is csokival.
A torta tetejére pedig egy olyasmi motort vettem, ami színben apukámé. Sajnos márkára nem egyezik a kedvencével, mivel az ő kedvence a Husaberg, én pedig a neten csak Husqvarna-t találtam. Kicsit átalakítottam, mert az elején valami más számozás volt, viszon én kijavítottam 50-esre! :D
Mivel még két másik családtagomnak is szülinapja volt, ezért őket is ráültettem a tortára. Mint mindig, az utolsó pillanatig tudok dolgozni a tortákon, ezért ezúttal sem történt máshogy. Zsuzsit és Brigit, még aznap formáltam meg, hogy ők se maradjanak ki a buliból.
Nagyon meglepődtek, amikor elkezdték szeletelni és látták, hogy csak egy vékonyka réteg süti ez a monstrum.
Ismét megszenvedtem vele, de végül is megérte.
Aztán készítettem még apunak egy kupont, amit ha bevált, sétarepülhet egy kisrepülővel. Mivel a másik nővérem (Eszter) pilóta, ezért elintéztem, hogy ha jó idő lesz, akkor repülhetnek. Annyira odavolt tőle! Sajnos nem írhatom le ide, mert még a digitális tinta sem bírná el azt, amilyen szavakat használt, úgy örült! :D
Hát így telt apukám ötvenedik születésnapja. Remélem mindent leírtam amit szerettem volna. Ja, egyébként még nem váltotta be a kupont, úgy hogy lehet hamarosan itt lesz az ideje! :)
