Oh, te drága Macaron!

Tegnap szabadnapos voltam, és a sok teendőm mellé gondoltam, hogy sütni fogok valamit. Tettem vettem a dolgaimat, voltam hajat festeni, voltam vásárolni a Sütisdobozban is (ide is, oda is bekukkantottam egy szóra), nem is tudom hány bio-boltot jártam végig, de vettem nagy nehezen mandulalisztet. Aztán ez a sok elfoglaltságom 6-ig elhúzódott, utána tudtam csak neki kezdeni a francia gazdagok piperkőc  sütijét megsütni, a MACARONT. Nem tudom, ki hogy van vele, de én amikor először kóstoltam macaront, akkor nekem nem nyerte el a tetszésemet igazán. Nagyon édes volt, és egynél többet nem is lehetett megenni belőle. Na de, mi van ha én finomat sütök? :D Majd kiderül!

Az ötlet, hogy macaront süssek a facebook üzenőfalamról jött, mert egyik barátnőm posztolt egy videot, amiben bíztattak, hogy Merjünk macaront sütni! Úgy hogy gondoltam, hogy merek. Hátha nyerek :) Így is lett, nyertem nagyon finom harapnivaló édes sütikééét! Bár a pénzt is visszanyertem volna amibe került... 

Amit a fentiekben linkelt receptben is láthatjátok az alap tészta a következő:

• 15dkg mandulaliszt
• 15dkg porcukor
• 5,5+5,5 tojásfehérje
• néhány csepp ételfesték(én por ételfestéket használtam: püspöklila)
• 15dkg kristálycukor
• 3,8dkg víz

A töltelékhez:

• 3ek nutella
• 15dkg vaj
• pici só(ettől nem viszi el az ízét mérhetetlenül édessé, inkább egy kicsit pikáns hatást ad)

A díszítéshez ételfestéket és jégcukrot használtam. Miután kihűlt, megkentem a töltelékkel és összetapasztottam. Érdemes kivárni azt a pihenési időt, amit előírnak, hogy jól összeérjenek az ízek. Ma megkóstoltam, és fantasztikus ízélményben lehetett részem. Komolyan mondom, ízre jobb lett, mint amit először ettem! Lehet most az is segített, hogy nem akartam meghalni a stressztől, hogy jól sikerüljön, hiszen ezt csak magamnak sütöttem. Nem is sütök másnak ilyen finomat! Na, jól van... talán ha szépen kérnek, csak akkor :)  Tényleg tudom én is ajánlani, ahogyan a video címe is írja: Merjetek macaront sütni! :)

Mindent kiszámolva csak amennyit elhasználtam a hozzávalókból, az került kb.: 1460Ft-ba, ebből a mennyiségből nekem 15db macaron készült.( A videoban nekik 36db-ot sikerült sütniük ebből a mennyiségből, bár igaz az enyémek kicsit nagyobbak lettek.) Tehát 1 macaron ára kb.: 97Ft-ra jön ki.

 

Akár ajándékötletnek is jó lehet, egy szép szalaggal átkötve, kis díszdobozban igazán fincsi meglepetésnek minősül.

Steampunk inspiráció

Mint az előző bejegyzésemben is említettem, most nagyon benne vagyok ebben a steampunk stílusban és a héten megkeresett Niki barátnőm, hogy férjének születésnapjára készítsünk tortát. Neki is nagyon megtetszett ez a stílus, mutatott is pár ötletet, milyet szeretne. Kakaós piskótából, vaníliás-kókuszos krémmel töltött, fondant bevonattal a tetején. Péntek este munka után átmentem hozzájuk, rögtön neki álltunk a sütésnek :)

Azért előtte mutatok egy pár képet, ami inspirált minket :)

A torta alapot gyorsan összeállítottuk 6 tojásból, 6púpos ek lisztből, 6csapott ek cukorból, kb 3ek instant kakaóporból, 1csom sütőporból.

Tojásokat cukorral jól kikevertük robotgéppel, majd a többi hozzávalót is belekevertük.

Kivajazott tortaformába öntöttük és kb 180fokra előmelegített sütőben 30percig sütöttük.

Aztán kikevertük a krémet: Vaníliás pudingot főzött Niki, amibe bele kevertünk annyi kókuszreszeléket, amitől jól besűrűsödött.

3 rétegbe vágtuk a kihűlt piskótát, és olvasztott étcsokival bevontuk a felső és az alsó réteget. Aztán mikor az is megdermedt, akkor beborítottuk a kókuszos krémmel. Majd a torta minden oldalát bevontuk kókuszos vajkrémmel, hogy tapadjon a fondant.

 Amíg a fondant-ot gyúrtuk, színeztük(amit egyébként én a Sütisdobozból szoktam venni), addig a tortát betettük a hűtőbe hűlni. Mivel barna alapra gondoltunk, ezért kakaóporral színeztük a fehér masszát. Kör formára, jó vékonyra kinyújtottam, és a vajkrémes alapra fordítottam. Amíg elegyengettem a bevonatot, addig a Niki a barna fondant különböző árnyalatából kisebb-nagyobb fogaskerekeket gyártott. Aztán rápakoltuk véletlenszerűen. Én csináltam egy zsebórát még, a Niki pedig egy szívet tartó robotot, ami a torta szélén lógatta a lábát! Nagyon jópofa lett, az oldalát pedig csillagcsavar-fejekkel dobtuk fel.

 1, Felülnézetből a torta

2, Niki féle Robot :)

3, Szeletelve :)

4, Luna és Hermész a szerelmes csacska-macska pár, akik nem segítettek sütni, inkább csak rendetlenkedtek... :D

Niki elmondása szerint nagy sikere volt a tortának, az íze is élvezhető volt, na meg látványnak sem utolsó! :)

Boldog Születésnapot Pali! :)

Vajkrém mentes CUPCAKE

Hétvégén szülinapra voltam hivatalos, 21.születésnapra.  Így hát gondoltam, hogy vinnék sütit, méghozzá CUPCAKE-et. Igen ám, de hát a cupcake-hez állvány is kell nemde bár? De de bár! Szerettem volna egy vagány, steampunk stílusú állványt készíteni méghozzá fogaskerekekből, csavarokból,esetleg bicikli lánc tárcsából, mindenféle fém alkatrészből(most nagyon benne vagyok ebben a stílusban). Megálmodtam és meg akartam csinálni, rákerestem interneten hátha van valamilyen hasonló, de sajnos még csak megközelítőleg hasonló állványt sem láttam. Kerestem fém alkatrész boltot, lehetőleg használt cikkeket árusító helyeket, de sajnos nem hozott a keresés megfelelő eredményt. Elküldtem Tomit a MÉH telepre, de ott meg nem lehetett vásárolni, csak ők akartak venni Tomitól (persze nem volt nála semmi eladható fémérték, szóval hagyjuk... :P). Tehát lejjebb kellett adjam az elvárásaimat, gondoltam, hogy papírmasé szerű dologból készítek "fém" alkatrészeket és majd összeragasztom. Persze ez sem sikerült... gyenge lett amit ragasztottam és sajnos nem tartott volna meg 24db muffint. Még lejjebb kellett mennem. Végül vettem egy karton alapú hagyományos cupcake állványt, amit be akartam vonni barna csomipapírral amit előtte megrajzoltam volna. Jajj de ott az a volna...Persze ha már nem lehet fémből, legalább dizájnos legyen már! -gondoltam én-  Aztán mivel állandóan időhiányban szenvedek, -komolyan most már kitalálhatnának valami bogyót erre is...- ezért sajnos ez a verzió is megbukott. Sima fehér karton állványra pakoltuk rá a muffinokat. Tetejüket fondant-tal bevontam és fogaskerék-szerű alakzatokat készítettem rájuk(hogy utaljak a megígért stílusra). Ajándéknak pedig egy rajzot készítettem amiben szerintem sikerült eltalálni a stílust és ami különleges benne, hogy az ünnepelt van megrajzolva ebben a hihetetlen steampunk világban. Legalább ezt megtudtam úgy valósítani, ahogy azt elképzeltem!

Ez volt a vázlata a rajznak, a kész művet nem fényképeztem le sajnos, remélem majd az ünnepelt átküldni nekem is.

Na de a RECEPT:

 Hagyományos muffin alaprecept helyett felhívtam nagymamámat és elkértem tőle a fantasztikus KAKAÓS KEVERT tésztáját. feldobtam egy kis csokival és barack ízzel. A kész muffinok tetejét bevontam vékony réteg baracklekvárral(én nem rajongok ezekért a vajkrémes rémségekért, ami Amerikában hódít), és kész fondant-ot színeztem kávéval barnára és annak árnyalataira. Igazából csak színező anyagnak képzeltem el a kávét. de mikor megkóstoltuk, nagyon jól passzolt az édes csokis-barackos ízvilághoz ez a kesernyés kávé íz. Kinyújtottam, kb akkora köröket vágtam ki belőle mint amekkora a muffin teteje és a lekvárra rásimítottam. aztán díszítettem fogaskerék-anyacsavar-szárny motívummal szintén fondant-ból.

• 2 db tojás
• 25dkg cukor
• 12dkg margarin 
• 3-4dl tej (amennyitől sűrű palacsintaszerű állaga lesz)
• 4-5dkg keserű kakaópor
• 40dkg liszt
• 1csomag sütőpor
• 1 citrom reszelt héjja
• 3-4 ek baracklekvár

Én először a tojást a cukorral fehéredésig kevertem, majd a kissé megolvasztott margarint hozzáadtam. Kakaóporral is elkevertem, aztán jött hozzá a tej. Lassú fokozaton robotgéppel hozzákevertem a lisztet(sajnos csak most mikor írom, akkor tudatosul bennem, hogy lassan kellett volna keverni, akkor esetleg nem lett volna csoki maszlagos a világos nadrágom), sütőport és a citrom reszeléket. Végül belekanalaztam a lekvárt. 180fokra előmelegített sütőbe teszem a muffin sütőformával. Kb. 20 perc alatt megsül, illetve érdemes tűpróbával ellenőrizni az állapotát.

Este a tizenpár fős társaságból úgy láttam, hogy mindenkinek ízlett ez a meglepetés finomság, sőt mikor búcsúztam tőlük, az egyik barátságos Úriember(akinek sajnos elfelejtettem a nevét, ezért maradjon csak Úriember) kezet csókolt és kifejezetten megdicsért a tudományomért.

Végszóként, az ismételten sok bosszúsággal, stresszel járó sütögetés végül elismeréssel és sikerrel fejeződött be.

 

Ezek pedig már a partiképek közül kiválogatott legelőnyösebb képek a remekműről. :)